|
Témaindító hozzászólás
|
2010.11.09. 19:24 - |
Ezt a szobát belepi a sötétség, a szürke ég... három ágy van benne (összetolva természtesesen) egy kis asztal, három szék, egy szekrény. |
[37-18] [17-1]
Hé,raktál már össze embert más emberekből?Én már csináltam.Ha gondolod bemutathatom.Mit szólnál,ha a seggedet az egyik válladra operálnám?*morrant fel a srác,mikor Akela számonkérte.*Majd megmutatom,hogy hogy bánok a szikével,de nem most.Hosszú út áll mögöttem,pihenni szándékozom,nem vitatkozni.Addig írd le a problémáidat,majd holnap megvitatjuk.Rendben?*vigyorog gonoszul,majd elnyúlik az ágyon,onnan figyeli szabad szemével az ideges dokit.*
 |
- Héj fiam ez nem gyerekjáték főleg nem olyanoknak akik mit sem tudnak a DNS láncokról. Ne hidd azt hogy te képes lennél ilyenre mert nagyon tévedsz, istent játszani lehet de tudni kell hogy játszd a lapokat..*Kissé bepipult a fiú szemtelenségét látva, és mérgében ököllel vág bele az asztalba ami pont az ágya mellett volt.*
-Ha annyira nagymenő akarsz lenni mutass nekem valamit magadból lássuk a határaid meddig húzódnak..
 |
Nos,mindenkinek van valami hobbija.*ránt vállat,mikor a férfi mesélni kezd a szigetről.*Az enyém például az,hogy bármit képes vagyok feldarabolni,rezzenéstelen arccal.Szóval nem kell félteni engem.Nem ijedek meg az ilyen földöntúli hülyeségektől.*jelenti ki ridegen,majd ledobja magát a legközelebbi ágyra.*Nem olyan nehéz az,csak tisztában kell lenni a biológia alapjaival,a génmanipulációval és a DNS-sel.Ha ezek rendben vannak,bármi lehetséges.
|
-Én megjártam a poklok poklát, láttam magát az ördögöt is, sőt szövetséget is kötöttem vele, ha nekem adja a szolgáit, akkor én örök hűséget esküszök neki...*A szobába érve Akela félig ledobta magáról gönceit, mert bár teste edzett volt mégis az út odáig kissé megizzasztotta...*
-Azért mondtam hogy isten vagyok mert én vagyok az egyedüli aki képes volt ilyen lényeket létrehozni amiket én, és már nincs messzi a végstádium amit el fogok érni.*Próbált közelíteni a fiúhoz, de az nem reagált rá.*-Ez a sziget az én álmom amit megálmodtam, és véghez viszek akár az életem árán is.
|
*Követte a férfit,aki közben mesélni kezdett.Nem bírta tovább palástolni érzéseit,így felnevetett.*Nem kis egoizmus szorult beléd...már bocs,hogy ezt így kijelentem,de mégis...istenségnek állítod be magad.De tényleg bocs érte.Egyébként Dieter vagyok.*mutatkozott be ő is.*Egyenlőre nem találtam ki semmi extra felkomfot,de agyalok rajta.Szóval Akela,mi is ez a hely pontosan?*érdeklődött,míg követte őt a szobájáig*
 |
*Felsóhajtott* - Ez nem ilyen egyszerű, egy rosszul kimondott szó mindent tönkre tehet, egy félre sikerült mondat életeket tehet tönkre... *mondta miközben megigazgatta magát* - Sajnálom ha csalódást kellett okoznom... én igazán szeretlek téged apa... de kíváncsi voltam arra, hogy te mit érzel pontosan... *avval kinyitotta az ajtót, egy pillanatra még vissza tekintett, majd sóhajtva tovább állt*
 |
-Ugyanmár nem hiszem el, hogy nem tudsz egyenes választ adni a kérdésemre...*lökte el magától a fiút kicsit durvábban.*
-Ez annyira gyerekes, többet vártam tőled..nem azt hogy megalázol, és, hagyod hogy ez a pillanat a ködbe vesszen. Most menj hagyj magamra..*magába fordult, és a jegyzeteibe..*
|
- Értem... de az a tanítványod az az orvospalánta nekem igazán gyanús nem tehetek róla valahogy nem bízok benne... mindenesetre természetesen elfogadom a döntésedet... *motyogta, aztán csak szemével követte a férfit aki a háta mögé lopódzott, hírtelen elakadt a lélegzete, és véletlenül hagyott kicsusszanni a száján egy nyögést* - Mi.... micsoda? Ezt meg hogy érted...? *nézett a férfi szemeibe amikor az magához tessékelte* - É...én... te hogy érzel? *nézett pirultan a férfira*
|
-Neked lesz a legfontosabb dolgod, te fogsz nekem a kezem alá dolgozni, és mindent megtenni a kísérletek sikeressége érdekében...Így mostmár ketten lesztek a segítségemre...*a fiú mögé ált, hátulról átkarolta a derekát, és megcsókolta a nyakát, majd a nyelvével végig húzott rajta...majd megfordított a fiút...*
-Mond te is úgy érzel, ahogy én?
|
*A fiú nagyon meglepődött, nem számított ilyesmire, kikerekedett szemekkel nézte nevelő apját* - Ez nagyon megtisztelő... ha úgy gondolod, hogy alkalmas lennék erre a posztra, akkor én lennék a legboldogabb ember a világon... szóval izé számíthatsz rám... mi lenne a feladatom? Mit kellene tennem? *bár nem mutatta, belül nagyon is csalódott, azt remélte, hogy apja ugyanazt érzi amit ő de nem tehetett mást, mint hogy mellette maradt és figyelte őt... már ettől is nagyon boldog volt.
|
*Ahogy belépett a fiú a szobába, Akela egyből magához ragadta...*
-Mondcsak kölyök, nem szeretnél a jobb kezem lenni? Te vagy az akiben teljes mértékig megbízok, mivel a fiam sajnos elég kevés időt tölt velem, így még annyira sem ismerem mint téged...*próbálta a helyzetet mégjobban fokozni avval, hogy ahogy a fiú próbálta a tekintetét másfelé irányítani folyamatosan vissza fordította, hogy a szemébe nézhessen...*
-Ne legyél zavarba, ez számomra nagyon fontos dolog, természetesen nem muszály most válaszolnod rá, gondold át, és majd döntesz....*ezután elengedte, mive úgy vélte kicsit talán messzire ment...márcsak a fiú válaszára várt...*
|
- Ccc... *sóhajtott amikor a férfi kilépett* - Mintha én szórnám szét a cuccaimat ebben a szobában... kísérlet.... micsoda vackok... ilyenekre pocsélolni a drága időt... *morgott miközben rendet rakott* - Méghogy ne nyúljak a cuccaihoz, más nincs is útban csak azok... *elpakolta őket* - Na így most már rend van.. megyek megnézem mi olyan fontos neki... *avval utána indult*
/Folyt. köv.: Labor/ |
*A fiú viselkedése láttán még jobban tombolt benne a düh...majdnem hogy meg tudta volna folytani...*
-Keresek egy jegyzetet amire felírtam, hogy hol kell beavatkozni a kísérlet közben, hogy sikerrel járjunk, ez egy nagyon fontos dokumentum itt kell lennie valahol....*keresgél tovább*
-Nem szeretem amikor ilyen vagy ezek a kísérletek fontosak számomra, minden egyes falba ütközés, egy tűszúrás a szívembe, szóval úgy szúrkálódj evvel....*Miután rendet csinált rábukkant amit keresett, úgy örült neki mint majom a farkának*
-áh megvan kibaszott kupi van itt mindíg tegyél rendet légyszíves, de a papírjaimhoz ne mert nyúlni...*ezzel kiviharzott a szobából*
folyt köv. Labor
|
- Ez az én szobám is ha nem tudnád... *morog* - Mitől vagy ilyen ideges? Mi bajod? *néz rá értetlenül* - Tán megszökött az egyik kísérleted? Vagy nem sikerült és elvérzett a szegény? *nevet és feláll* - vagy tán van valami küldetés a számomra? *vigyorog*
|
*Akela szinte beront a szobába, nem törődve azzal ki, vagy mi van bent, és forr a dühtől, csapkod, káromkodik...Csak rövid idő után észleli, hogy nem egyedül van a szobába. De egyáltalán nem jön zavarba, sőt, még talán bosszantja is a férfi jelenléte...*
-Mit keresel itt??*kérdezi bosszankodva. közben keresgél valami után*
|
*Hauro kissé fáradtan érkezik a szobába, elfekszik a saját helyén, ásít egyet és lehunyja szemeit, de még nem alszik, gondolataiban sóvárog a férfi után bár tudja, hogy az sohasem fogja viszonozni az érzéseit.... kinyitja szemeit és felül, hátra dől az ágyban és körbe kémlel a szobában*
|
Ezt a szobát belepi a sötétség, a szürke ég... három ágy van benne (összetolva természtesesen) egy kis asztal, három szék, egy szekrény. |
[37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
