Témaindító hozzászólás
|
2010.11.09. 19:53 - |
Hegyről lecsurgó jéghideg,friss víz,melynél mindig látható egy szivárvány.Elég zajos a közvetlen közelében lenni,de ha a kellő helyről nézzük,bámulatos és szemet gyönyörködtető.
|
[87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
Értem.Akkor remélem nem járunk ilyen pechesen.Egyébként vannak növények,melyek kábítóan hatnak,mondjuk nem értek hozzájuk,hisz számomra a nyomkeresés és a zsákmány leterítése a szakterületem,de hallottam ilyesmit.A helyedben ilyennel próbálkoznék.Szereznék ilyen kivonatot és ha eluralkodnak az indulatok nem tétováznék használni.Ezáltal nem teszel kárt se magadban,se másban.Csak azért mondom,mert nem akarnálak bántani.
 |
- Hallottál már a túlzott rajongásról? Mivel nem tudtak megkaparintani maguknak, úgy gondolták más se kapjon meg... *zárja le evvel a témát* - Rendben... akkor egyezzünk meg annyiban, hogy ha nem tudsz megállítani akkor nem tétovázol... hanem magadat mented...
 |
És miért akartak megölni?Valami olyat tudtál,amit nem kellett volna?Esetleg pénzügyek?Nem,mintha rám tartoznának,szóval ne,ne is válaszolj rá.Lehet,hogy jobb,ha nem tudom.Egyébként meg,ne aggódj.Nekem is van fegyverem,mely nyomós érv arra,hogy észhez térj.*céloz az agancsaira,melyekre fel is pillant,bár nem igazán látja őket.*Szóval a módszereim megvannak az önvédelemre is,nemcsak a támadásra.
 |
- Miután meg akartak ölni és végül itt kötöttem ki... itt meg kit érdekelne az élet? Amúgy is mióta így ébredtem, a hangom mélyebb és rekedtesebb lett, már nem menne úgy ahogy régen, de mindegy is... és igen komolyan mondom, mivel ha nem sikerülne leállítani magam akkor én ölnélek meg téged... és azt nem akarom.... szóval ne tétovázz ha nem leszek ura önmagamnak, csak tedd meg... bár nem biztos, hogy eljön majd az a pillanat, remélem nem... de nem lehet tudni.
 |
De,ha az éneklés volt a mindened akkor miért nem folytattad?Hisz elmondásod szerint,nem az volt a lényeg,hogy fanatikusan rajongjanak,hanem az,hogy másoknak is tetszen,nem?Annyira...egyáltalán nem értek hozzá.*ismeri be végül.*Öljelek meg?Biztos ezt akarod?*lepődik meg a kérésén,majd nagyokat pislog,hisz fél beismerni,de ezen rövid ismeretség alatt egy kicsit megkedvelte a fiút.Ő az egyetlen aki segített rajta és rávilágított helyzete másik oldalára.*
 |
- Már mondtam... énekes voltam... de az emberek fanatikus rajongása... nem érdekelt, én csak... valóban jó akartam lenni, de... nem értem el a valódi célom, a tébolyultságomat pedig már tapasztaltad, ha vöröset látok nem vagyok képes kordában tartani a bennem élő vadat... így ha bármi is történne ne habozz megölni... tedd meg ha veszélyt jelentenék rád... *avval sétált a lány után*
 |
*Miután befejezte az evést,lassan felkelt a helyéről és egy hatalmas nyújtózás közepedte körülkémlelt,hogy megfejtse a megfelelő irányt.*Bálvány?Ezt hogy érted?Mi volt a szakmád?*érdeklődött a nőstényt,majd elindult a menedék irányába,melyről nemrég említést tett.A fiú kijelentésére hátrakapta a fejét és kérdőn rápillantott.*Mi olyat tudsz tenni,ami miatt bánkódnom kellene?*kérdezte őszintén,hisz még nem ismerte annyira Taut.*
 |
- Úgy van! *nevet a lányra és megeszik még egy gyümölcsöt* - Én is, de már belefáradtam, nem voltam hétköznapi ember... egy bálvány inkább, éppen ezért nem volt választásom... pedig én csak... magam akartam maradni... *vallja be* - Nem tudom mindig arra megyek amerre visz a lábam... *feleli némi gondolkodás után* - Hát ha megosztod velem a barlangod akkor nem bánom, csak meg ne bánd... *nevetett*
 |
Néha megkívánod és miután csillapítottad éhséged a hús iránt,ismét nem eszel egy darabig.*próbál segíteni,hogy a fiúban megfogalmazódjon,hogy mit akart mondani,de megérti,hisz vele is ez a helyzet.*Mindig akadnak rosszakarók a világon,de én régen azon voltam,hogy ne tudjanak eltántorítani a célomtól.*Innen hová megyünk?Csak azért kérdezem,mert a sziklás résznél van egy kis barlang ahol időnként meghúzom magam.Legalább 1 napi járásra van innen.
 |
- Lehet, hogy fura lenne... de azért én még néha igazából vágyok a húsra, csak nem olyan élénken mint régen... vagy hogy is mondjam... *vakargatja meg a fejét* - Én szerettem a munkám, valaki meg szerette megkeseríteni azt... igazából már ott tartottam hogy gyűlöltem az egészet... na mindegy... hogy mit lehet itt csinálni? Mondjuk hegyet mászni, halászni, gyümölcsöt szedni, barátkozni... ilyesmit... meg hát gondolom még van egy csomó minden amit nem is próbáltam...
 |
Mikor így ébredtem három napig nem ettem.Nem változott sokat.Régen is több zöldséget és gyümölcsöt ettem,mint húst.Furcsa lenne,ha egy bika hússal táplálkozna,legalábbis szerintem.*halovány mosollyal nyugtázza a fiú jókedvét.*Akkor legalább van valami célod.Dolgozol,hogy élhess.Ha szerencséd van,olyan munkád lehet,amit szeretsz csinálni és akkor összekötöd a kellemest a hasznossal.Mire gondolsz?Mit lehet errefelé csinálni?*érdeklődik,hatalmas szemeit a fiúra emelve.*
 |
*Ő is leül és felvesz egy almát, nem bíbelődik a törölgetésével, csak neki lát az evésnek* - Amikor így ébredtél fel, nem változott meg az étvágyad? Én például jobban kedvelem a gyümölcsöket, amikor régebben inkább a húsokért rajongtam... szerintem ez érdekes...*elneveti magát* - Miért az jobb, hogy felkelsz, bemész a munkahelyedre, este hulla fáradtan bedőlsz az ágyba és aztán megint minden kezdődik előről? Szerintem itt élni ezen a helyen, csak a kiváltságosoknak adatik meg... *kicsit belemélyül az evésbe de aztán válaszol még a lánynak* - Ha nem akarod, nem mutatlak be, de hidd el akiket én ismerek, nem gyilkosok... túl akarják élni a napokat, ahogy mi is... amúgy akár csinálhatunk mást is...
 |
*Biccent egyet,majd odalép az egyik almához.Kényelmesen leül mellé,elrendezgeti magát,hogy kényelmes legyen,majd felveszi a földről a legközelebbi gyümölcsöt,s nekilát megtörölgetni a ruhájába.Mikor kellően tiszta lett nekilát az evésnek.Aprókat harap a lédús gyümölcsbe,majd hatalmas szemeivel Taura pillant,aki épp az itteni életet ecseteli.*Ezek szerint minden nap hasonlóan telik?Reggel felkelsz teszel egy hatalmas távot,este lefekszel és ennyi?*érdeklődik,majd beleharap ismét az almába.*Hogy mi?*ledöbben a kijelentés hallatán,olyannyira,hogy egy kicsit köhögni kezd.*Bemutatni?Én...én,nem is tudom.Jó ötlet ez?
 |
- Inkább egyél, az éhség már biztosan elvette az eszed... amúgy hmm... hogy mit csinálok? Élek és élvezem, hogy azt tehetem amit csak akarok... hát nem jobb gondtalanul és nyugodtan élni,mint szabályok és elvárások közt? Itt mindannyian egyformák vagyunk, nincs köztünk különbség... nincs gazdag vagy szegény, a világ amit ismertél itt nem létezik... *mondja nyugodtsággal* - Majd bemutatlak egy két barátomnak, ha szeretnéd...amúgy meg nem kell itt hálákodni... biztos vagyok benne, hogy egyszer majd a segítségedre fogok szorulni és akkor megadod a tartozást! *kacsint*
 |
*Lassan,kimérten lépked Tau mögött,nem túlságosan lemaradva.*Igen,de akkor mit csináljak?Mit lehet itt csinálni?Te mivel múlatod az idődet?Igen,én is szeretem.*meglepődik ahogy a fiú ilyen könnyen fogja fel a dolgokat.*Szeretném jóvátenni a dolgot.Az adósod vagyok.Mondd mit szeretnél és megteszem.Szolgálatodra állok.*hajtott fejet a fiú előtt.*
 |
- Rendben, én is... akkor majd keresünk egy gyümölcsfát... *gondolkodik a dolgokon aztán végül megszólal* - Na látod... *mosolyog* - Biztosan nagyon szerethetett téged... ezt nem szabad elfelejtened... szerintem nem lenne boldog ha azt látná, hogy a bosszúnak élsz...találnod kéne egy jobb célt magadnak... szerintem... nézd ott egy fa! Alma... azt szeretem... és te? *ahogy a lány bocsánatot kér, felsóhajt* - Ugyan már... felejtsük el az egészet... meg volt rá az okod, most már tudom... inkább együnk... *dobbantott egyet a patájával és pár alma lehultt a fáról*
 |
Minden gyümölcsöt megeszem,de főleg a lédúsakért vagyok oda.*maga elé pillant és úgy halad előre.*Úgyse tehetek semmit ez ellen.Nem hagyhatom,hogy áldozata hiába való legyen.*elmélkedik hangosan,mely meglepte,hisz eddig senkinek nem beszélt ezekről a dolgokról.*De már korántsem bánt a dolog,nemigaz?Neked sikerült feldolgozni,nekem viszont egy év is kevés hozzá.Csak a bosszúnak élek.Azt mondják,hogyha az embernek nincs célja meghal.Nekem ez az egy célom van,hogy bosszút álljak...*ismeri be,majd egy rövid időre elhallgat.*Tau...én...sajnálom.*kért elnézést a nemrég történtekért,közben kezét idegesen tördelte.*
 |
- Még szerencse, hogy ezen a helyen bőven van gyümölcs, mit szeretsz? Milyen gyümölcsöket? *nézi ahogy a lány vívódik magában, de hagyja, mindenkinek meg kell vívnia a saját csatáit... * -Valamiért mégis te maradtál életben... fogadd el szerintem... Amúgy... amikor ide kerültem én sem szerettem azt aki lettem... főleg az dühített, hogy ha bármi vöröset láttam megállíthatatlanná váltam... egyszer megöltem valakit, mert elveszítettem az önuralmam, már egy kicsit képes vagyok vissza fogni, de nem mindig sikerül... *sóhajt, és mosolyogva nyugtázza, hogy a lány nem vette vissza a csuklyát*
 |
*Kérdőn felhúzza az egyik szemöldökét Tau viccelődésén,majd egy nagyon halvány,alig látható mosoly jelenik meg arcán.*Én is így vagyok velük.Nem nekem valóak az ilyenek.*utal a különc kajákra,majd bólint egyet a gyümölcs-kérdésre*Örüljek?Folyton azt kívánom,hogy bárcsak én maradtam volna ott és nem ő.Ha ő menekült volna meg,sokkal jobb lenne mindenki számára.*mondja szomorúan,majd végighallgatja a fiú történetét is.*Sajnálom...nem tudtam.*szabadkozik,majd épp venné vissza a csuklyáját,mire Tau kijelentése meglepi,olyannyira,hogy elereszti a ruhát.*
 |
- Ugyan, mindent meg lehet szokni, a szarvak néha nagyon is jól jönnek, és a patákkal sokkal könyebben megy az élet... legalábbis számomra, bár igaz rajtam nincs szőr, csak amolyan férfias szőr... *nevet* - ha érted mire gondolok... hmmm igen a hernyók, kukacok, egyéb csúszómászók, tényleg undorítóak... bár nem kóstoltam még őket, de nem vitt rá a lélek, hogy megtegyem... én most egy kis gyümölcsöt ennék, ha neked is megfelel... *végig hallgatja a lányt* - Igen... mindannyian meghalunk egyszer, mire ide kerülünk... gondolom a párodat olyannyira szétmarcangolták, hogy a doki már nem tudott vele mit kezdeni... de örülj, hogy te kaptál még egy lehetőséget az élettől... engem megfolytottak aztán vízbe dobtak és aztán már csak arra emlékszem, hogy itt kötöttem ki... nem voltak elég alaposak... *szögezi le, aztán megindul valami élelem után kutatva.* - Amúgy szerintem jobban nézel ki csuklya nélkül...
 |
[87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|