|
Témaindító hozzászólás
|
2010.11.09. 19:53 - |
Hegyről lecsurgó jéghideg,friss víz,melynél mindig látható egy szivárvány.Elég zajos a közvetlen közelében lenni,de ha a kellő helyről nézzük,bámulatos és szemet gyönyörködtető.
|
[87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
*Érzi,ahogy a penge áthatol a puha szöveteken,így megtorpan.Leengedi a kardot és alig láthatóan szaporrázza a lélegzetvételt.Orrlyukai kitágultak.Mereven figyeli a felé száguldó vadat és az utolsó pillanatban lehajtja fejét,hogy agancsaival védje ki a támadást,melyekről a fiú mit sem tudhat.A következő pillanatban,mintha kimaradt volna valami olyan gyorsan történtek az események.Egy hatalmas koppanás után a földön találta magát,látszólag egy karcolás nélkül megúszva a dolgokat,de a lendület mégis a földre döntötte.Mint aki egy másik világon lenne,csak bámult,mint borjú az új kapura,és mindenből kettőt látott.*
 |
*Tau nem számított erre a gyors támadásra, érzi ahogy a penge felhasítja a bőrét, tudja hogy a bőre kemény és szinte áthatolhatatlan, minden külső tényező hatására, de a penge éles, felszakítja a bőrt, érzi ahogy mégsem érez emiatt fájdalmat... így csak kissé hátrahőköl, gyorsan legugol, és ha tudja kigáncsolja a nőt, oldalán végig folyik a vörös folyadék és ahogy nézi, amúgy is vörös szemei most szinte vörösen kezdenek égni, fel fel villan mintha valami lámpás lenne*- Mondtam te bolond, hogy ezt ne várd meg! *megindul a lány felé, éles szarvait maga előtt késként használva támad függetlenül attól, hogy a nő milyen pozícióban van, ha nem vigyáz még felnyársalhatják.
 |
Akkor puszulj animaként is.*kiáltja,mintha valami csatakiáltás lenne és már rá is veti magát a bikára.Kardját szélsebesen forgatja,hogy minél több sebet ejtsen ellenfelén.Az útjába kerülő ág,mintha ott sem lett volna,úgy törik ketté a fém hatására.Mozdulatai nem emésztenek fel sok energiát,mintha mindent kiszámolna,úgy hajtja végre a támadást.Nem kegyelmez a fiúnak,mégcsak nem is hagy egy szusszanásnyi időt sem.Elhatározta,hogy végez vele és végre is akarja hajtani.*
|
- Én emberként már megaltam, már megöltek azok a lények kiket te embernek hívsz... *avval hátra ugrik, megkaparint egy faágat és leszakítja, evvel próbál meg védekezni ha a nő nem állna le, bár inkább csak egy hárításra lesz elegendő és ezt ő is tudja* - Gyerünk... még csak most kezdődik a játék... *int maga felé mutató ujjával, hogy evvel is bosszantsa a nőt*
|
Ne oktass ki.*szűri ki fogai közül,fenyegetően.*Ember voltam és emberként is fogok meghalni.*jelenti ki ellentmondást nem tűrő hangon.*Ez persze rólad,nem mondható el.*célozz Tau kijelentésére,miszerint a vöröstől bevadul.*Kössz a tippet,épp azon vagyok.*majd elteszi felszerelését és ismét nekiront kivont karddal.*
|
*Tau viszont sikeresen kikerüli*- Pedig ebben a világban nem lehetsz meg másképp... egyszer majd muszáj lesz elfogadnod azt az ösztönlényt aki benned él, vagy egyszerűen felemészt majd téged... ls ugyanolyan leszel mint azok a szörnyetegek akiket gyűlölsz... *megnyalintja a mutató ujját* - Egyébként sem ajánlom hogy megsebezz inkább meg kellene ölnöd, mert ha vöröset látok, bedurvulok és elveszítem önmagam egy időre.. szóval rendesen csináld vagy sehogy...
|
*Összeszűkült szemekkel figyeli a lényt,akinek minden egyes szava csak olaj a tűzre.Mégjobban megfeszíti íját.*Honnan tudjam,hogy ez nem csak egy trükk?Ellenben veled engem nem az állati én irányít.Uralom saját magam.*veti oda,miközben megcélozta Tau vállát.Mikor a férfi a fejéhez vágja,hogy utálja magát,betelt nála a pohár és el is lövi a nyilat,mely reményei szerint eltalálja prédáját.*
|
- Te megvesztél... emberként kerültem ide, mire felébredtem, ilyen lettem... s míg ténylegesen vannak bennem azóta állati ösztönök, de szeretem őket, s ettől függetlenül még ember maradtam... a nevem... Tau... Tau Tarwen és igazából énekes vagyok vagyis voltam... *nézi ahogy a nő rászegezi az íjat* - akik ide kerültek legtöbben emberek voltak bár tény, hogy akadnak itt olyan animák is akk itt születtek, s azok ösztönösen kívánják a vért, korcsosult társaság, meggyűlhetett velük a bajod ha így utálod saját magad... *kitér a nyílvessző elől ha a nő ellövi*
|
*Jéghideg tekinteteit a fiúra emeli,mely elég gyilko s szempárként hatnak.*Ne nevezz így.Semmi közöm hozzátok.Ti csak ösztönlények vagytok,kik minden ok nélkül végeztek másokkal és azt hiszitek,hogy ez a természetes.*szólalt meg most először.Hangja kemény volt.Tetszett neki a bika ötlete,de most tartott attól,hogy a közelébe menjen,így lekapta hátáról az íját és célba vette vele az animát.Persze azért mostmár jóval éberebb volt és nem esett mégegyszer ugyanabba a hibába.*
|
*Taut meglepi amikor felhúzza a nőt és érzi a kezein, hogy nem emberi, nem is leplezi az érzéseit evvel kapcsolatban*- Te is egy anima vagy... miért gyilkolod a saját... fajtád? *nézi kissé szúrós tekintettel, pesze valahogy sejti, hogy a nő most mélyponton lehet, így segít neki dönteni* - Mire vársz még? Nem az volt a célod, hogy megölj?
|
*Egy pillanatig még gyanakvóan figyeli Taut,hisz meglepte a reakciója,melyet igyekszik leplezni.Elméleti szinten már megtervezte,hogy hogy jusson ki ebből a szorult helyzetéből,de váratlanul megindul a föld egy kisebb darabja,így reflexből megragadja a fiú karját és kimászik onnan.Tekintete jelenleg kerüli Tauét,hisz kényelmetlenül érzi magát.Épp az segített neki akit meg akart ölni,egy anima,kikről úgy véli,hogy gyilkos bestiák.Nem tudja mitévő legyen.Minden szó nélkül lecsapjon megmentőjére vagy esetleg mutassa meg jólnevelt oldalát és utána végezzen vele.*
|
- Ne kéresd már magad... nem foglak elengedni... *tartja még mindig oda a kezét, de az már a nőn múlik, hogy elfogadja-e, ha engedi felhúzna magát akkor is hátrál tőle, és minden mozdulatára figyel, ha magától sikerül felkúsznia akkor pedig csak végignézi, de nem moccan a helyéről*
|
*Lába időnként megcsúszik a talpa alól kigördülő kövektől,de mindig visszanyeri stabil tartását.Nem látja a szakadék alját és ez egy kicsit nyugtalanítja,hisz kiszolgáltatott helyzetben van,de mégse akarja odanyújtani kezét az idegennek,mert nem bízik benne.Egyenlőre patthelyzetben van és fogalma sincs róla,hogy hogy lenne a legcélszerűbb.Tart tőle,hogyha hagyja magát felsegíteni,egy egyszerű mozdulattal a mélybe taszíthatják.A biztonság kedvéért elteszi kardját,hisz tudja,hogy a közelében van a tőre,melyet bármelyik pillanatban előkaphat.*
|
*Tau nézi egy pillanatig a fogódzkodó nőt, nem tudja hogy segítsen e neki felmászni, ajánlja fel neki jobb kezét , s ha ezt megteszi mi garantálja, hogy utána nem öli majd meg? gondolkodott egy darabig majd közelebb ment* - Még ne lépj le... folytassuk... *avval kinyújtotta karját, de a nő mégis támadna hát hátrébb ugrik és védi magát*
|
*Elrugaszkodott,hogy lecsapjon,de mikor földet ért,ingoványos talaj fogadta.Meglepetten nyugtázta,hogy talpa alól eltűnt a föld,ő pedig fél kézzel kapaszkodik a föld szélébe,hogy le ne essen.Másik kezében biztosan tartja a kardját és hol a szakadék felé,hol pedig felpillant.Nem akarja eltenni fegyverét,nehogy a bika mégegy meglepetés-szerű támadással tudjon előrukkolni.Egyenlőre úgy nézett ki,hogy a férfi van jobb helyzetben.*
|
*A nő nem hagyott Taunak más választást, bevetette hát az egyik olyna fegyverét amit nem sokan voltak képesek kivédeni, patáját a földve véste s ezzel megnyitotta a "poklot" a föls ketté vált, de így nem csak a nő de más is veszélybe kerülhetett, bár evvel Tau sose törődött igazán, földrengés rázta meg a szigetet*
|
*Olyan ügyesen mozgott fekete köpenyében,mintha szellem lenne és teljesen hozzá tartozna az öltözéke,mintha a része lenne.Nem hagyta,hogy Taunak sok ideje legyen a pihenésre,de mikor kijelentette,hogy véleménye szerint ő egy lány egy pillanatra megtorpant,hisz nem tudta mire vélje ezt a kijelentést.Szeme összeszűkült és elszántabban vetette bele magát a harcba.Áldozatai még ennyit se derítettek ki róla,mert nem volt rájuk ideje.A halál gyorsan elérte őket.*
|
*Tau igyekezett a szarvaival hárítani a támadásokat, és támadóeszközként bevetni amikor arra mód volt, egyenlőre még cseppett sem fulladt ki, de nem tudta meddig fogja bírni evvel az ördöggel szemben* - Szerintem te nő vagy... *ugyrott hátrébb amikor kitért egy esetleges csapás elől*- Nem úgy mozogsz mint egy férfi...
|
*Gyorsan,fáradhatatlanul és kecsesen támadt,rezzenéstelen arccal.Tekintete továbbra is elszánt maradt és le sem vette ellenfeléről.Kardja minden egyes alkalommal belehasított a levegőbe,süvítő hangot hagyva maga mögött.Igyekezett minél kevesebb energiát elhasználni,mégis a leghasznosabb módon felhasználni,így cselt vetett be.Figyelte,hogy kiismerje Tau gyengepontjait.*
|
*Persze a bot ketté tört, így Tau kénytelen volt félre ugrani, nem maradt semmi fegyvere, most már csak abban bízhat, hogy gyorsabb az őt megtámadó alaknál, de erre az esélyei igen csekélyek voltak... mégis valahogy magába szívta az a szempár amit a szöveten keresztül látott, képtelen volt a menekülésre összpontosítani*
|
[87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
